2009. március 17., kedd

Kísérlet a magánhangzók mérésére

Próbáltam megmérni a [pogoggya]-szerű alakok három magánhangzóját. Az alábbi felsorolásban egy-egy sor egy-egy elhangzásnak feleltethető meg, pontosvesszővel a különböző magánhangzókra vonatkozó adatok vannak elválasztva, a pontosvesszők között pedig vesszővel elválasztva szerepel az F1, ill. F2.

591, 3177; 493, 3337; 982, 2513
574, 3304; 450, 3371; 680, 2080
657, 3116; 486, 3088; 460, 2123
655, 2830; 514, 2682; 496, 2228
897, 3207; 616, 3121; 791, 1977
813, 3468; 435, 3213; 465, 1930
648, 3115; 493, 2807; 700, 2081
514, 2813; 475, 2591; 571, 2409
993, 3137; 532, 3129; 595, 1679
727, 2753; 632, 2830; 534, 2107
599, 2712; 532, 2705; 753, 1796

Az F1-ek még hagyján, a második magánhangzónál elég konzekvensen középső nyelvállásúnak tűnik, míg az első időnként alsóbb lesz (F1 nő), ahogy ezt halljuk is. (A szó végén viszont svásulhat, feljebb megy.) Az F2-vel viszont komoly problémáim vannak, amikor kerekített, jóval lejjebb kellene lennie (1100-1300 Hz között), ráadásul az utolsó, a kerekítetlen jóval alacsonyabb F2-ket mutat.

Ezeket a méréseket ugyan szűrés és újramintavételezés nélkül végeztem, de szúrópróbaszerűen elvégeztem a szűrést (5000 Hz) és az újramintavételezést (10000 Hz), voltak látványos különbségek, de nem ebben a tekintetben. Pillanatnyilag nincs időm tovább foglalkozni vele, talán majd visszatérek a kérdésre.

Egyébként ami nem lesz jó: amikor az adatközlő beszél, akkor is folyamatos sutyorgás van a háttérben, ezt pedig enm engedhetjük meg magunknak, úgyhogy jobban oda kell majd figyelnünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése