- igék múltideje (ez gyakran egy jelen idejű állapotra utal, pl. elfáradtam = fáradt vagyok), jele valószínűleg az -i, + személyragok (itt a fáradni és a lenni múlt idejű ragozása)
me mydzhi , völi
te mydzhin, völin
si:a mydzhis, völis
mi/e mydzhim/e, völim/e
ti/e mydzhit/e, völit/e
nia mydzhise, völise
- időhatározók, napok, stb.:
talun (ma)
tön (tegnap)
ud'e:rlun (tegnapelött)
ashyn (holnap)
mödlun (holnapután)
pyr (mindig)
niekör (soha)
kör (mikor?) körkö (valamikor) kö (-nék, munakö- ha megyek)
mukörpyrsh'a (néha) pyrsh'a (állandó)
tsasto (gyakran)
poni(e)d'elnik (hétfő)
(v)tornik (kedd)
sreda/shereda (szerda)
ts'etverg (csütörtök) ('-el jelöltem, hogy lágy hangról van szó)
peknits'a (péntek)
suböta (szombat)
kresh'enia(vasárnap)
tu:lys (tavasz)
go:zhum (nyár)
ar (ősz)
-ön: tu:lysön (tavasszal) DE: tornikö (kedden, csak a beszélő tud róla, hallgatónak új információ?)
-nas: tu:lysnas (ezen a tavaszon) torniknas (mindketten tudnak róla)
-eznas (többesszám+nas): -ként pl. ponid'elnikeznas (hétfőnként)
Nem tudom, hogy a múlt idejű igék mennyire tartioznak az időviszonyok kifejezéséhez -- de ha igen, akkor a jelen idejűek is, nem?
VálaszTörlésSok problémám van ezzel az átírással is. OK, nyilván nem tudsz IPÁt írni, de pl. megfejtést azért várnék. Nekem néhol úgy tűnik, h rossz a jelölés, örülnék, ha megvitatnátok a dolgot. (Pl. szerintem a palatalizáció időnként olyan helyeken sem stimmel, ahol hallanod kellene -- szerencsére ott vannak a felvételek.)
Vagy mit jelent a szóalakban a zárójel, a per?
Nem tudom azt se, mit akartok a hosszúsággal. Ha jól emlékszem, pillanatnyilag ott tartunk, hogy a nyúlás a hangsúly kísérőjelensége. Akkor nem lenne helyesebb inkább a hangsúlyt jelölni? (Ha mégsem tartjátok így, akkor a hangsúlyt és a hosszúságot külön kéne jelölni!) Mindenesetre a hangsúlyt mindenképpen jelölni kellene, és most az esetek jelentős részében semmi nem utal a hangsúly helyére.
Egy helyen szerintem egy adat olyan hibát tartalmaz, amely nem fonológiai pontatlanság, hanem annál jóval súlyosabb. Segítsetek Annának megtalálni, mert lehet, hogy rosszul jegyezte fel!
Nem tudom, hogy a múlt idejű igék mennyire tartioznak az időviszonyok kifejezéséhez -- de ha igen, akkor a jelen idejűek is, nem?
VálaszTörlésSzerintem az igeidok igenis hogy az idoviszonyok kifejezesehez tartoznak, szerinted miert nem? A jelen ido is termeszetesen, de gondoltam, hogy csak a mostanaban felmerult dolgokat irom ide, a jelen ido nem uj, az sztem mindenkinek megvan (az elso adatkozlos oran meg egesz sokan voltunk ;). Szoval ezzel annyit akartam, hogy megismertunk egy multidot.
Sok problémám van ezzel az átírással is. OK, nyilván nem tudsz IPÁt írni, de pl. megfejtést azért várnék. Nekem néhol úgy tűnik, h rossz a jelölés, örülnék, ha megvitatnátok a dolgot. (Pl. szerintem a palatalizáció időnként olyan helyeken sem stimmel, ahol hallanod kellene -- szerencsére ott vannak a felvételek.)
Jo, hat akkor lassuk. sh = magyar s, ha van utana ' akkor lagy; y a velaris i, azt irtam, ts a magyar cs, zh a magyar zs, d' a gy, a ni az a magyar ny en ezeket eleg kovetkezetesen probaltam hasznalni, lehet h nem sikerult. Egyebkent ezek a cirill abc latin atirasabol vannak, amiket hasznalni szoktak es sztem tok hasznalhatok. De szoljatok ha nem!
Vagy mit jelent a szóalakban a zárójel, a per?
Hat ha vki ott volt az orakon, annak sztem tok ertheto. A per azt jelenti, hogy vagy-vagy, tehat lehet egy schwa szeru hangot ejteni ezen alakok vegen (ezt valoban jobb hijan e-vel jeloltem, meg nem talaltuk ki h hogy is kene...), de azt meg nem deritettuk ki, hogy ez mit is jelent (tehat itt vmi jelenteskulonbseg van, nem az, hogy tetszes szerint nem ejtik ki).
A zarojel azt jelenti, hogy gyors beszedben azt a hangot a szo elejen nem ejtik ki.
Nem tudom azt se, mit akartok a hosszúsággal. Ha jól emlékszem, pillanatnyilag ott tartunk, hogy a nyúlás a hangsúly kísérőjelensége. Akkor nem lenne helyesebb inkább a hangsúlyt jelölni? (Ha mégsem tartjátok így, akkor a hangsúlyt és a hosszúságot külön kéne jelölni!) Mindenesetre a hangsúlyt mindenképpen jelölni kellene, és most az esetek jelentős részében semmi nem utal a hangsúly helyére.
Egy helyen szerintem egy adat olyan hibát tartalmaz, amely nem fonológiai pontatlanság, hanem annál jóval súlyosabb. Segítsetek Annának megtalálni, mert lehet, hogy rosszul jegyezte fel!
Hu, hat ez nagyon "sulyosan" hangzik, erdekelne mirol is van szo :) udv
"Szerintem az igeidok igenis hogy az idoviszonyok kifejezesehez tartoznak, szerinted miert nem? A jelen ido is termeszetesen" -- Persze, hogy tágabb értelemben igen, de szerintem az egy borzasztóan kiterjedt kérdés, mivel a grammatikai múlt idő nem feltétlenül szemantikai múlt idő is (egy egyszerű magyar példa: majd ha megjöttél,...), ráadásul csak a rendszer egészében tekinthető át. Ha mást nem veszünk, ugye a múlt idő morfológiai kifejezése is csak akkor látszik, ha szembeállítod más időv(kk)el...
VálaszTörlés"y a velaris i, [...] d' a gy" -- és a d' hogyann különböztethető meg a g + vel. i szekvenciától?
"a ni az a magyar ny" -- És mi van az n + i szekvenciával?
Az miért jó, ha a palatalitást hol így, hol úgy jelölöd?
"Hat ha vki ott volt az orakon, annak sztem tok ertheto." De ez a gyakorlat egy nyelv dokumentálásáról, leírásáról szól. Nem lehet arra hivatkozni, h aki ott volt... Különben most elég sokan nem voltak ott.
"(ezt valoban jobb hijan e-vel jeloltem, meg nem talaltuk ki h hogy is kene...)" Hú, akkor mit jelöl az ö?
Már régen ki kellett volna találnotok egy egységes transzkripciót. Persze mindig azon csattan az ostor, aki csinál is valamit. :)
"Hu, hat ez nagyon "sulyosan" hangzik, erdekelne mirol is van szo :)"
Én így is túl sokat segítettem. Egymást kéne ellenőriznetek.
>>"y a velaris i, [...] d' a gy" -- és a d' hogyann különböztethető meg a g + vel. i szekvenciától?<< OK, ez hülyeség, félreértettem.
VálaszTörlésPersze mindig azon csattan az ostor, aki csinál is valamit. :)
VálaszTörléserre akartam celozni ;)
akkor a magyar ny valoban lehetne n' , ha ' jeloli a palatalitast, vagy a lagysagot vagy mittomen
tehat pon'edeln'ik ha jol emlekszem
"(ezt valoban jobb hijan e-vel jeloltem, meg nem talaltuk ki h hogy is kene...)" Hú, akkor mit jelöl az ö?
az ö az a pörish típusú ö-ket, amiket az átírásban mindig egy áthúzott o-val jelöltünk. az igék végén még nem állapodtunk meg abban, h ez a hang van-e, ezért nem akartam ugyanazzal jelölni